Agyalás a játékiparról!1. rész

Agyalás a játékiparról!1. rész

Sziasztok!

 

Aki játékbemutatóra számított az nyilván csalódott, de a többiek talán értékelni fogják ezt az elmélkedős cikksorozatot. Próbáltam nagyon igényes formába önteni.  Nos nem kevesebbre vállalkoztam mint, hogy olyan témákat vesézek ki mint a hype, techgeek-ek, retró játékok, nextgen, kiadók, fejlesztők helyzete, illetve a konzolháború. Ezen kívül próbálok mindenkinek segíteni a konzolválasztásban. Lesznek olyan dolgok amik objektívek és olyanok is, amelyeket csak szubjektíven lehet nézni. Szóval a cikkben található dolgok az én, személyes véleményem tükrözik, amelyet 23 év konzolos tapasztalat és több mint ezer, végigjátszott játék támaszt alá. Az elmélkedést próbálom külső forrásokból szerzett nyilatkozatokkal, hazai ncore hozzászólásokkal, véleményekkel fűszerezni. Bevallom, hogy egy cikket akartam írni a témákkal kapcsolatosan, de olyan szinten kinőtte magát a dolog (7 téma a 9-ből már teljesen kész), hogy egyben prezentálva 10 oldalas lenne, így döntöttem: 3 részre bontva, 3 naponta adok ki egy cikket. Így lesz idő a témákat megvitatni hozzászólások formájában. A cikk végén pedig tényleg várom mindenki véleményét a témákkal kapcsolatosan, akár bővebben kifejtve is.

Két dolgot azért szeretnék kérni tőletek:
– ezúttal most hanyagoljátok az egy mondatos “köszönöm a cikket” és hasonló hozzászólásokat és csak akkor szólj hozzá, ha velős véleményed van a témák egyikéről. Ha bizonyos dolgokban egyetértesz velem és megírod, akkor szeretünk, de ha nem értesz egyet és azt írod meg, akkor még jobban szeretünk, mert az ellenvélemény jó.
– minden téma után lesz egy szavazás, amely akár egy közvélemény kutatásnak is felfogható. Szépen megkérek mindenkit, hogy ŐSZINTÉN szavazzon a kérdésekre. Nem nézzük meg, hogy ki mire szavazott és nem is lesz nyilvános természetesen. De az nem mutatna meg semmit, ha mindenki arra szavaz, ami a “népszerűbb” válasz.

A cikksorozat első részének témái:
– Mi az a hype? Mi az a kult? Mikorra tehetjük az elterjedését?
– A kiadók és a játékfejlesztők! Warez, antiwarez!
– A Retró játékok helyzete és az emulátorok létjogosultsága!
A cikksorozat második részének témái:
– Tech geek, avagy a grafika hálójában!
– Konzolok vs. PC összehasonlítás
– Xbox360 vs. PS3 vs. WIIU
A cikksorozat harmadik részének témái:
– Mit vegyek Karácsonyra? Konzol vagy PC?
– A játéksajtó magyar és külföldi megítélése
– Nextgen fejlődése, online játékok térhódítása

Essünk is neki és indítsunk a három leginkább “lightosabb” témakörrel. A későbbi vaskosabb témákhoz már ncore és egyéb hozzászólásokat is felhasználok majd.

Mi az a hype? Mi az a kult? Mikorra tehetjük az elterjedését?

 

A hype egy olyan jelenség, amely során a kiadók, média, vagy a játékosok maguk gerjesztenek egy állapotot, amely által úgy várnak, istenítenek egy játékot, hogy még meg sem jelent. Nem egyszer és nem kétszer lehetett olvasni a magyar gamer oldalakon (gamer365, xmedia, stb) hogy kiadnak egy játékról egy képecskét vagy CGI videót és az emberkék máris hisztérikusan kijelentik, hogy “ez kurva jó lesz” “ez kell nekem”, stb. Miközben lópikulányit sem tudnak még magáról a játékról, illetve annak minőségéről. A hype kitarthat a játék megjelenése után is. Az emlékeimben kutatva a PS2-es korszakra teszem, amikor igaz gyerekcipőben, de kezdett kialakulni a hype. Elsőnek mindenképpen a média számlájára írható és csak a későbbiekben csatlakoztak a hype vonathoz a kiadók és maguk a játékosok is. Talán a Final Fantasy X, illetve a Gran Turismo volt a kezdeti két fecske. Manapság a legnagyobb hype-ot a Call of Duty, GTA részek, Blizzard termékek kapják, de jut belőle a Halo-nak is. Jó ez nekünk, játékosoknak? Abszolút nem. Sokszor a hype miatt nem tudnak az emberek helyén kezelni egy kiadott terméket. Magyarul akkor is imádni, értékelni fogják, ha szar. Ez egy betegség és nem csak a játékiparra jellemző. Elég csak a telefonoknál az Iphone készülékeket említenem, amelyek igaz, hogy nem szarok, de nem is kiemelkedőek mint, ahogy az Apple és a tömeg hypeolja. Mégis azt veszik az emberek, mert a hype betegség hatása alatt vannak. Nem keverendő össze a hype hatása a felfokozott várakozással. Úgy is lehet várni egy játékot, hogy nincs agyon hypolva.
Mi az előnye a hype-nak? Nem sok. Talán egyet tudok említeni: a csalódás kizárva. Ha valaki hype hatása alatt vár, kap meg egy játékot, akkor imádni fogja, akkor is, ha az egy lyukas garast nem ér.

hype.o.meter_.red_

Így 2014-ben kiakad a hype mérő!

Nem véletlen, hogy manapság a kiadók a játék készítésénél a költségvetésnek több mint a felét a reklámra költik. A világot nem lehet megformálni, pedig mindenki jobban járna, ha  a marketingre elkülönített rész felét inkább magára a játékra fordítanák mint régebben. Manapság mire kijön egy játék, addig már minden meglepetés le van lőve a rengeteg, előzetes gameplay videónak köszönhetően. Egyedül talán még a Rockstar az aki megteheti, hogy nem nagyon ad ki videókat a megjelenés előtt.
Meglehet élni hype és milliárdos reklámkampány nélkül? Nehezen, de igen. A zsenialitást ugyanis nem lehet elrejteni, az előbb-utóbb előbújik. Példának említhetném a Walking Dead sorozatot, amely a zombis mániahullámot meglovagolva, de minimális reklámmal is az év játéka volt a megjelenésének évében. De ide vehetjük a Dark Souls játékokat is, vagy akár a Batman AA-t, amely szinte a semmiből robbantott.

img_238_are-you-hyped-for-advanced-warfare-aw-pre-orders-up-cod-ghosts-dynasty-golden-ripper-gameplay-292x242

Elért már a CoD hype?

Ellenpélda is van bőven: pl a Titanfall, amely egy oltárian közepes alatti játék, pedig a megváltást várták tőle, annyi hype-ot kapott. Említhetem még a Destiny-t is, ami már most látható, hogy a metacritics átlagolásai alapján az első 30-ban nem lesz benne az év végén, mert annyira nem kiemelkedő és mégis sokan az utóbbi 10 év legjobb játékát látják benne. Nagyobb volt a füstje mint a lángja.
A hype vonat már elindult és soha, senki nem fogja megállítani. Azaz jönnek az évenkénti Call of Duty-k, Halok, Final Fantasy részek és a számozások elérik majd a 20-at is. Ez pedig az esetek 90%-ában a minőség rovására megy. Nyilván a hype és a fokozott elvárások megkövetelik a fejlesztőktől, kiadótól, hogy a termékük azért elérjen egy bizonyos minőségi szintet, (ez akár még a hype előnyére is írható) de ha ez megvan, akkor utána nem szakadnak meg abban, hogy minőségi korlátokat ostromoljanak. Átlagos, stabil iparosmunka – szokták mondani.És ezeket pakolják ki évről évre, a nevével eladva.

maxresdefault

Sokan utaztak a Destiny hype vonaton!

Attól függetlenül, hogy a Ps2-es korszakra teszem a hype elterjedését, azért nem lehetünk vakok és láthatjuk, hogy a Japánoknál már a SNES, PS1 korszakban is jellemző volt. Elég csak az új Dragon Quest és Final Fantasy játékokat említenem, amelynek megjelenéseit mindig szombatra tette az ottani kiadó, mert akkora káoszt okozott volna a hétköznapi munkamenetben. Rekordokat is döntögettek az eladások. Ugyanakkor a párhuzam Japán és Nyugat között nem teljesen igazságos a hypeot figyelembe véve, mert amíg ott minden felfokozott várakozás alatt lévő DQ és FF játék hozta (sőt, sokszor még fejlődve, fel is múlta önmagát) a szintet, addig ez nyugaton jelenleg nem igazán mondható el. Természetesen ellenpélda is van. Elég csak a Monster Hunter sorozatot említenem, amely nagyjából ugyanaz mint a Call of Duty sorozat. Mindig hozza a minimális szintet, de nem váltja meg a világot. Nagyon kíváncsi vagyok Hideo Kojima (aki, ugyebár a világ egyik legjobb játéksorozatáért, a Metal Gear Solidokért felel) miként dolgozza fel az üdvöskéjét körülvevő hype-ot és hogyan sikerül majd a Metal Gear Solid 5. Én bízok benne!
Mi az a kult játék? Teljesen az ellenkezője a fentebb ecsetelt játékoknak. Senki nem várja őket, senki nem hallott róluk, de ennek ellenére egy elég vaskos tömegnél nagy sikert érnek el, akiknél az év játéka kategóriában lubickolnak. Ez az eladásokban nem minden esetben tükröződik. Szóval pl a Walking Dead vagy a Batman AA, NEM kultjáték, mert igaz, hogy senki nem várta őket, de utána mégis nagy sikert könyveltek el üzletileg és a játékosok között is. A kult játékok élmezőnyében olyan játékokat teszünk mint a Shenmue,  Persona sorozat, Rez, illetve két kedvenc játékdirektor ISTENEM, Suda51 (Killer is Dead, Killer7, No more Heroes, Lollipop Chainsaw, Shadows of the Damned) és Swery65 (Deadly Premonition, Extermination, Spy Fiction). Ezekre a játékokra a nemzetközi sajtó dobálta a 2-6 pontokat, mert nehezen emészthetőek az “átlagos” játékosoknak, és üzletileg sem lettek sikeresek. Ennek ellenére megtalálták a közönségüket és rajtam kívül még sokan istenítik őket. Tudom, elfogult vagyok, de a Deadly Premonition az egyik legnagyobb játékélményt adta számomra a jelen generációban és a legnyomasztóbb játéktermék, amit valaha kipróbáltam.

community_image_1388248309

Deadly Premonition 2/10

Arra is láthatunk példát, hogy egy kult játék miként emelkedik fel és ki a kult státuszból. Megint csak példának hozhatom fel a másik kedvenc játékom, a Dark Souls 2-őt, ami NEM kult játék, mert a várakozásokat és az eladásokat tekintve is túllép ezen. Hogy ez jó vagy rossz, ezt inkább nem ítélném meg, mert egy oldalt megtudnék tölteni csak ezen egy játéksorozat elemzésével.

Tedd a szívedre a kezed és őszintén válaszolj:

are-you-an-angel-or-a-devil

Mostanában szoktál játszani olyan játékokkal amit rajtad kívül kevesen várnak?

Megtekintés

Betöltés ... Betöltés ...

A kiadók és a fejlesztők helyzete! Warez, antiwarez!

 

Már az elején tisztáznám, hogy én mindkét tábort tisztelem, azaz a gyűjtőket és a warezra kényszerült embereket is.
Sok fórumon lehet olvasni, hogy azért vásárolj játékokat, mert így életben tartod a fejlesztőket vagy pedig növelve a hazai piac megítélését növekedni fog a lokalizált játékok száma. Bullshit. Ezzel kapcsolatosan tisztázzunk két dolgot. Olyan kis ország vagyunk, hogy ha minden konzolos havi 1 játékot venne a premierkor, akkor sem lenne több magyarul megszólaló játék. Kis ország, kis piac. És ha megszűnne kis hazánkban a játékforgalmazás, akkor sem esne kétségbe senki, mivel jelenleg is az emberek többsége Angliából rendeli a játékait, lévén sokszor még így is olcsóbban jön ki. Amúgy az AA játékok fejlesztőinek a többsége olyan kocsival jár, amit a többségetek csak moziban látott. A videó játék mint iparág olyan szintre emelkedett, hogy a nagyobb kiadóknak dolgozó fejlesztőcsapatok már sztár státuszba emelkedtek és ez a fizetésükre is igaz. Lássunk pár támogatásra szoruló fejlesztőt, hogy milyen tragaccsal járnak:

2

Szegény Cliff, a warez miatt éhezik 🙁

Igen, mindkettő Cliffé, aki ugye a Gears of War sorozat direktora. És még pihen a garázsában egy pár csoda. De van még hely, így támogasd a havi 80 ezer ft-os béredből és vedd meg a Gears of War 6-ot is. Irónia volt. Fordulj inkább a kisebb fejlesztők felé és őket támogasd!
Miért vedd meg mégis a játékokat? Egyrészt azért, mert így törvényes és lopni nem jó. Másrészt pedig valóban vannak olyan pici fejlesztő studiók, akik sokkal tehetségesebbek mint a “nagyok” és még is a radar alatt vannak. Viszont ezen fejlesztők játékait nagyrészt az XBLA, PSN és Indie címek között kell keresni, mert nem élvezik a nagy kiadók támogatását.
Illetve azért ne felejtsük el, hogy sok kiadó elég igényes dobozzal, extrákkal látja el a termékeket. Mondjuk ha a vízionált jövőkép valóra válik és minden játékot a steamből, felhőből kell majd leszipkázni, akkor ez is elveszíti az értelmét. A személyes véleményem: egy díszdobozos, kézikönyves Dark Souls megéri a pénzét, de ha csak letölthető verzióban lenne, és nem vetne túl a pénz, akkor inkább le warezolnám, mert SEMMIT nem nyújtana nekem, semmi extrát nem adna, amit a warezolt nem tud. Soha nem értettem, azon lelkes embereket, akik a steamről leszipkázzák, megveszik a játékot, ott a gépükön a játék fájl és örvendeznek. Ez az élmény ugyanaz mint ha letöltené a kalózöbölből. Ott is csak a fájlokat látja. Ellenben a dobozos játékok adnak pluszt a vásárlónak. Összegezve: véleményem szerint oltári nagy zsákút lesz ez az online játékvásárlás, mert azokat is a warez felé tereli majd, akik eddig a vásárlás mellett voltak. Halkan megjegyzem, hogy aki csak eredeti játékokat vásárol, annak is megéri tartani egy RGH-s Xbox360 vagy CFW-s PS3 gépet, mert ANNYIVAL többet tudnak mint a szűz gépek, hogy butaság kihagyni az élményt bárkinek is. Ismerek olyan embert, akinek RGH-s Xbox360 gépe van és még is eredeti játékokat vásárol. Ugyanakkor olyanokkal is össze hozott már a sors, aki a tudatlanságából fakadóan azt állítja, hogy neki nem kellene moddolt konzol, mert szar. Amit az ember nem ismer, nem próbál ki, azt nyilván nem igényli. Miért kellene az embernek beérni egy olyan termékkel, amit a konzolkiadók szándékosan korlátozott képességekkel adtak ki? Mindig nevetek ilyen eseteken, mint amikor a Sony bejelentette, hogy bizonyos szériaszámú PS3 gépeken nem megoldható a PS1,PS2 visszafelé kompatibilitás. A felhasználók, moddereknek sikerült megoldani? Ugyan már 🙂

yeswarez
A szűz versus moddolt gépekre visszatérve: a nagyapó is jól elvan a karváltós Trabant autókával, amíg nem próbálta a sportváltós Maseratit.
Egyébként a warez ellen szól még egy dolog: ha minden játékhoz hozzáférsz, akkor egy idő után már nem okoz neked akkora örömet az adott játék, mert a bőség zavarával fogsz küzdeni, így nem is tudod értékelni igazán. Erre számtalan példát olvashatunk ncore-on a hozzászólások között. Letölti, de mellette fikázza, végigtolja a legkönnyebb fokozaton és húz vissza a torrent oldalra, hogy szipkázza a következőt. Hogy kiélvezze a játékot normál vagy nehéz fokozaton? Ugyan, eszében sincs. Hogy újra végigjátssza, a kihagyott dolgokat megnézve? Kizárt. Rámenjen az acsikra, trófeákra? Soha. És mint tudjuk így a játék arra a sorsra jut, hogy 2 hónap múlva már arra sem emlékszik az illető, hogy mivel játszott vagy mi volt a neve. Ezt saját magam is igazolhatom, mert amíg annó ha egy játékot megvettem, megszereztem, akkor hónapokig pörgettük, és sokszor háromszor is végigvittük nehezebb fokozatokon. Manapság ha végigvisz valamit az ember, akkor utána többnyire félredobja. Nyilván ilyenkor mondhatja azt valaki, hogy a jelenlegi irreális, már már pofátlan 18-22 ezres (nem vicc, a GTA5 jelenleg is 22 ezer forintba kerül hazánkban) játékárakat nem tudnák sokan megfizetni (használtan, hónapokkal a játék megjelenése után már közel sem akkora élmény játszani egy régóta várt játékkal) és a semminél a bőség zavara is jobb. Ebben is van igazság.

nowarez

Viszont abban is, hogy idiótaság elvenni SAJÁT MAGUNKTÓL a játékélményt. Mi a megoldás?
Ha gyűjtő vagy és antiwarezes, akkor valószínűleg Téged nem érint ez a probléma, mert a jelen gazdasági helyzetben nem veszel meg minden megjelenő játékot (ha mégis, akkor sajnállak, mert beteg vagy és menj ki a friss levegőre) és ha jó egy játék, akkor megbecsülsz minden végigjátszott percet.
Ha viszont warezos vagy, akkor lenne egy tanácsom, amely elsőre furán hangzik majd: NE tölts le mindent és NE játssz végig mindent! Magaddal baszol ki hosszútávon. Mondjuk sokan már eleve így, ebben a felfogásban kezdtek el konzolozni, így lehet fogalmuk sincs arról, hogy miről papolok.

Tedd a szívedre a kezed és őszintén válaszolj:

are-you-an-angel-or-a-devil

Évente mennyi játékot viszel végig egynél többször?

Megtekintés

Betöltés ... Betöltés ...

A Retró játékok helyzete és az emulátorok létjogosultsága!

 

Ez már egy nagyon összetett kérdés. Habár mostanában tombolt a retró láz a zenében, filmekben, öltözködésben, a játékok ilyen téren történő megítélése már közel sem egyértelmű. A szilikongyerek és tech geek, státuszszimbólum felfogásról egy külön pontban elmélkednék, ezért itt csak annyira vonnám be, hogy megemlítem: nyilván ez a jelenség is hatással van a retró játékok háttérbe szorulásában.
Nyilván életkortól is függ, mert nyilván nem várható el egy Xbox360-on felnőtt játékostól, hogy a NES-es Zeldával játszon. Nincs is ezzel baj. Ugyanakkor az a véleményem, hogy a régebbi játékosok többsége ugyanazt érzi mint pl én. Időnként a régi játékokhoz kell nyúlnia, ha nem akarja, hogy hiányérzete legyen. Abból kiindulva, hogy manapság is eltudok játszani egy C64-es Wizard of Wor-al, vagy egy SNES-es gyöngyszemmel, szerintem igen is sokak szemében helye van a retró játékoknak a piacon. És most nem azokról a gyűjtőkről beszélek, akik teletöltik a szobájukat mindenféle régi konzollal és játékkal és bámulják a dobozokat, hanem azokról, akiket a régi játékok hangulata, ötletessége, kihívása arra késztet, hogy újra és újra elé üljön.
Nyilván megítélni azt, hogy egy játék mitől jó, az erősen szubjektív. Ennek ellenére ki merem jelenteni, hogy generációról generációra kevesebb, ötletes, jó játék van. Ez nem azt jelenti, hogy nincs, hanem azt, hogy kevesebb. Elég csak megnézni, hogy az Xbox360 lassan 10 éves lesz, és ennek ellenére a SNES, PS1 vagy PS2 konzolokon több kiemelkedő játék volt, pedig ugye fele annyi ideig voltak aktívak. Ennek okaival szintén egy külön bekezdésben foglalkozom.
Újabb ok, ami a retrózás mellett szól, az bizonyos játékstílusok teljes kihalása. Kalandjátékok, JRPG-k, RPG-k, platformerek, logikai játékok, stb. Meg lehet nézni, hogy ha kijön egy kalandjáték mostanában, akkor sokan azt sem tudják róla, hogy létezett. Ellenben ha egy újabb, katonai-FPS klón jelenik meg, akkor mindenki rácuppan. A kiadó azt tolja amire piaci igény van. Ez pedig magával vonja az említett stílusok kihalását, vagy XBLA, PSN létre való visszaszorítását.
Tedd a szívedre a kezed! Hallottál a Raven’s Cry kalandjátékról? Ugye, hogy nem. Pedig még egy éve sincs, hogy kijött és nagyszerű alkotásról beszélünk. Ellenben hallottál a Walking Dead: Survival Instinct remekműről? Persze, hogy igen, pedig egy oltári nagy szutyok.

gamestar-mempalyazat-retro-edition_screenshot_20131122152515_9_nfh
Ne hallgassuk el, hogy vannak olyan játékstílusok is, amelyek esetében a jelen jobb mint a múlt. Ilyen például a mostanában a csapból is áramló FPS műfaj. Ezek között azért találunk igényes darabokat is. De igazából ide vehetem az autós játékokat szintén, amelyek nem hátrányukra, hanem előnyükre változtak az évek során. Szóval JELENLEG, így 2014-ben inkább egy Bulletstorm, Borderlands, Battlefield 2 mint egy Doom vagy Quake és inkább egy Forza 4 mint egy Gran Turismo 1.
Fentebb ugye említettem, hogy mérhetetlen butaságnak tartom, (kivéve, ha az embernek nincs rá igénye) hogy ha valaki nem használja ki az RGH-ban és CFW-ben rejlő lehetőségeket. Ide vehetjük az emulátorokat is, amelyek jelen helyzetben szinte KIVÉTEL NÉLKÜL elérhetőek mindkét konzolon és az extra filtereknek, beállításoknak, mentési lehetőségeknek köszönhetően JOBB élményt adnak mint az eredeti konzol. Halkan megjegyzem, hogy PS1-es játékokra az Xbox360 a javasolt, amíg PS2-es retrózásra a PS3. Utóbbi a Cobra CFW-nek köszönhetően a játékok 90%-át hibátlanul viszi. Tudom, mert teszteltem.
Már csak a N64, Saturn, Dreamcast hármast kell emulálni és azt mondhatjuk, hogy teljes a paletta és a komplett konzolos történelem tárul elénk. És ezt úgy, hogy egy konzollal rendelkezünk és nem kell külön lakást bérelnünk a gyűjteményünknek. Ezért is szomorú, hogy Sanat nem várja a PSP emulátort, pedig zseniális lesz.
A retró játékok helyzetét nehezíti még, hogy manapság a kihívás szó mint fogalom teljesen eltűnt a játékokból. Cső játékokon vezetnek minket, amelynél alig kell újra próbálkozni, még annyit sem gondolkozni és egy baszott nagy nyíl mutatja a tovább vezető utat, így a keresgélés, felfedezés teljes élményét elvéve a játékostól. Nem akarom bántani a Call of Duty-t, mert az első 4-5 részével én is órákat töltöttem szingliben, de manapság az FPS-ekben is egy csövön vezetnek, scriptelt jelenetek és lődd ami mozog. Megint mondhatja bárki, hogy na de minden játékba pakolnak hard nehézségi fokot is. Ez így van, de teljesen értelmetlen, ugyanis a játékosok többsége nem azt fogja választani, mert a játékipar arra nevelte őket, hogy jobb az interaktív mozi mint a kihívás. Nem véletlen, hogy a Dark Souls játékokban nincs nehézség választás. Az a játékélményt ölné meg ha végig lehetne darálni easy fokozaton és utána jönnének a “ez elég szar volt” kommentek. A kiadó is tisztában volt vele, hogy a mai játékosok 95%-a a könnyű fokozatra tenyerelne a játék elején. Ezért nem adták meg ennek a lehetőségét. Az én véleményem a témában az, hogy igenis fejleszteni kellene a játékosok, gyerekek reflexeit, kitartását és nem szabad megadni a nehézség választásának a lehetőségét. Vagy ha mégis, akkor nem ilyen széles skálán. Aki interaktív mozit akar nézni, az menjen moziba, akinek meg nincs ideje újrapróbálkozni egy játékban az ne játsszon, keressen kevésbé időigényes hobbit. Szóval a kihívás hiánya is létjogosultságot biztosít a retró játékoknak. Nyilván ehhez az is hozzátartozik, hogy a játék nehézségét úgy kell belőni, hogy igen is MINDENKI végig tudja vinni. Ez a fejlesztők feladata.

20111007anyaskodj3

Nem gondolkozni, hanem lőni és lőni akarok szüntelen!

Mitől jó és mitől kevésbé népszerű egy retró játék? Miért haltak ki pl a kalandjátékok?A fentebb ecsetelt nehézségi szint ugye az egyik ok. Ezen kívül manapság már a játékok sokkal szélesebb közönségnek szólnak mint annó, így nem lepődök meg amikor a Borderlands2 multizásom során egy kb 6-7 évesre taksált szaros ordibál hozzám oroszul.(nem vicc,megtörtént) És ugye egy 7 évestől nem várhatjuk el, hogy gondolkozzon, jó reflexei legyenek és úgy tűrje a kihívást, hogy nem töri darabokra a joy-t. Ezzel szemben, ha csőpályán vezetik őket és csak csapkodni kell vagy egy ravaszt meghúzni, lőni mindenre ami mozog, az szinte bárkinek megy. A kiadók pedig azt adják, amire igény van, mert ugye a profitból élnek. Nem véletlen a Dead Space átalakulása sem. Az első rész még egész jó, horror játék volt, de a folytatások szép lassan átmentek akcióorgiába, leépítve a sorozatot. Nem lepődnék meg, ha 20 év múlva csak FPS és lövöldözős játékokból állna a piac. Sajnos. Csak ezzel a kiadók a játékosok agyát is összenyomják, ahelyett, hogy fejlesztenék az alapvető emberi képességeket, mint az ügyesség, kitartás, logika, gondolkodás. Természetesen a ló túloldalára sem kell átesni, mert egy 80-es évekbeli platformer  még a régi játékosoknak is nehéz. Akkoriban ugye a kis fejlesztési költségeknek köszönhetően a borzalmas nehézséggel kompenzálták a szavatosságot. Ez nem jó. Manapság meg nincs szavatosság vagy interaktív mozi kihívás nélkül. Ez sem jó. Középút kellene, de nem hiszem, hogy meg fog történni. Inkább tovább fog butulni a konzolipar és jó pár értékes játékstílus a kult státusz homályába fog merülni.(vagy már most is abban van)
Ezért becsüljünk meg egy Sherlock Holmes játékot, egy Persona5-öt, egy RPG-t(nem akcióRPG-re célzok), egy Rayman Legendset.

Tedd a szívedre a kezed és őszintén válaszolj:

are-you-an-angel-or-a-devil

Mikor játszottál utoljára kaland vagy logikai játékkal?

Megtekintés

Betöltés ... Betöltés ...

Folytatás következik pár nap múlva a 2. résszel!

Szerző és elmélkedő: TON

12
Szólj Hozzá!

Please Login to comment
9 Hozzászólások
3 Válaszok
0 Követők
 
Népszerű hozzászólás
Népszerű cikk
10 Hozzászólók
gaburipeterCsubi1980Petibence92darksogi Utolsó hozzászólók
legújabb legrégebbi legnépszerűbb
KTai
Tag

Bízom benne, hogy minél többen végigolvassák ezt, mert nagyon érdekes témákat említessz és ugye mind más szemszögből nézzük a dolgokat. A hype-ról nekem az a véleményem, hogy ez kizárólag a marketingnek tulajdonítható. A kissebb cégek nem tudnak nagy hype-ot gerjeszteni, mert nics pénzük reklámra, meg megkenni a “tesztelőket” (sajnos ilyen is van). A iPhone-os analógia nagyon jó, nekem a GoPro jut még eszembe, ahol szntén az ár 2/3-át a marketing miatt fizetjük. A kultjátékokról csak annyit, hogy szerintem nem követelmény, hogy alacsony pontszámot kapjanak, csak az, hogy kevesen játszanak vele ilyen-olyan okból. Pl. az adott gépből keveset adtak el, így… Tovább »

NetUdmeg
Tag
NetUdmeg

köszönöm a cikket! De komolyra fordítva a szót, szinte az egész cikkel teljesen egyet értek. A hype-os dolog nagyon betalált, különösen, hogy összefüggésbe hoztad az iphone -al. Egyébként én is gyűlölöm, hogy a játékok nagy részét mennyire leegyszerüsítik (nyilván a fiatalabb korosztálynak kedveznek). Példa erre a Bioshock Infinite. Az első résszel összevetve hihetetlen módon leegyszerűsödött. Az egész játékot a látvány(1 ideig) + a fantasztikus történet viszi el a hátán. Az irányt mutató nyíl…. Hát no comment. De ugyanez elmondható a Skyrimről. Én master nehézségi fokozaton kezdtem, de 8-10 szint után át kellet térnem legendary- ra mert nem volt benne túl… Tovább »

Kofka
Tag
Kofka

Köszönjük a cikket, én már nagyon vártam egy elmélkedős témájú irományt, meg is kaptam, várom a folytatásokat. Hype: Majdnem mindenben egyet értek veled, az Iphone-os példa a legjobb a hype-ra, mert tényleg nem akkora durranás a teló mint azt sokan gondolják, viszont abban nem értek egyet veled hogy ha szar lett egy játék a nagy hype miatt is imádni fogják. Lehet én vagyok ilyen, de ha nagyon várok egy játékot, logikus hogy nagyok is az elvárásaim, amit ha csak 80%-ban teljesít a játék nagyon csalódott tudok lenni. Erre az egyik kedvencemet a Forza Horizont tudnám felhozni példának. Az első rész… Tovább »

Ati72
Tag
Ati72

Csak egyetérteni tudok az előttem szólókkal,sok agyonreklámozott játék végezte nálam is a kukában(pontosabban a lomtárban). Sok XBLA játék van,aminek alig volt reklámja,mégis szuper a játékmenete,jó a grafikája és tudott újat hozni pl. The Bridge,ami színtiszta logikai játék,vagy a Limbo ami nálam most is favorit,vagy az I’m Alive és még sorolhatnám. A Heart of Darkness-t még anno ps1-en toltam végig,és most is kellemes emlékeket idéz fel,mert tényleg szuper játék volt( egy kicsit hasonló élmény volt a Max: The Curse of Brotherhood,aki teheti próbálja ki,szuper kis game).Kofka említette az Enslaved-et,épp most vagyok az utolsó pályán,hihetetlen jó a hangulata és a grafikájára sem… Tovább »

darksogi
Tag
darksogi

Hát én régen is és most is csak azt szedem ami érdekel.A Legtöbb olyan játékot megveszem ami érdekel és magyar felirattal érkezik a boltokba.Van nem egy nem két darab eredeti játékom,ami nagyon bejövős hiába angol nyelvű.Az agyon reklámozott szarok nem érdekelnek,mert 10-böl 8 hulladék kategória.

bence92
Tag
bence92

Először is szeretnék csatlakozni az oldalon lévő PS3 tulajok táborába és meg kell hogy valljam, volt előtte xbox360-om, de valahogy nem volt olyan jó, mint most ez a kis masina. Mondjuk mivel elég nagy a kezem, így a box kontrollere nekem jobban bejön, de a PS3-aséhoz is könnyen hozzá lehet szokni. (Nem mellesleg az xbox kontrollén gyűlöltem a D-padot.) Visszatérve a hype témához, sajnos én is észrevettem, hogy azok a játékok, amik rendszerint agyon vannak reklámozva nem tudnak megfelelni a játékosok táborának, mivel annyira magasra teszik a lécet a fogyasztók, hogy azt már nem tudják megugrani. Példának okáért említeném a… Tovább »

Peti
Tag
Peti

Én is így vagyok, mint többen akik előttem szóltak. Nagyon sok játékot hypolnak, aztán az eredmény meg nem hozza a vártakat, lásd Watch Dogs!! Egyre jobban figyelek az indie címekre, melyek szerintem már egyenrangúak, ha nem jobbak, mint egyes AAA címek!!

Csubi1980
Tag

Nagyon jó cikk lett, még csak most fedeztem és olvastam végig. Teljesen egyetértek veled. Például ugye az egyik legnagyobb hype a Destiny körül zajlott nem is olyan rég, illetve mellesleg jelenleg ez a világ legdrágább költségvetésű játéka. Aztán mégis felemás sikereket ért el csupán, többsége az emberek csalódott benne. Mint sokan gondoljuk helyesen a grafika önmagában nem elég ahhoz, hogy egy játék sikeres legyen.

gaburipeter
Tag
gaburipeter

Az a baj hogy szándékosan csinálják hogy , vegyél ilyen olyan konzolt mintha az egyik jobb lenne a másiktól pedig nincs így,a konzolok általában egyformák főleg a platform játékok. igazából csinálhatnának egy gépet ami mindent visz ,vagyis olvadjon egybe minden kiadó egy géphez ,igy nem tudnának versenyezni meg hazudni a játékokról,programokról. de igazából kit érdekel csak legyen min játszanom még vagy 40 évig 🙂